A hazai informatikusok és az őket tömörítő szervezetek egyetértenek abban, hogy miközben szükség van a Nemzeti Digitális Közműre, azonban ez önmagában nem elégséges az ország versenyképessége és a válságból való kitörés szempontjából, ezzel párhuzamosan elengedhetetlen a közigazgatás (beleértve az önkormányzatok) informatikai alapú modernizációja és a magyar társadalom digitális készségeinek minőségi és mennyiségi növelése.
2000-ben az informatikai szakma széles köre fogalmazta meg a Magyar Informatikai Charta című dokumentumot, amelyben a fő feladatokat vette sorra és adott megoldási javaslatokat. A helyzet 2000-hez képest annyiban változott, hogy az ország lakosságának egyharmada napi szinten használja az internetet, de az informatika még nem kapott széles körű lehetőséget arra, hogy bebizonyítsa hasznosságát és eredményességét a hatékonyság és versenyképesség növelésében, miként erre például az USA-ban képes volt.
Az informatika és a kommunikációs technológiák nem tekinthetők csupán szolgáltatásnak vagy közműnek. Ezt a strukturalista szemléletet már cáfolta az idő: ezek a gazdasági versenyképesség, a szervezeti hatékonyságnövelés, a civilizációs megújulás, a társadalmi kohézió biztosításának eszközei. Az infokommunikáció kibontakozása, elterjedése nem partikuláris, hanem központi, stratégiai kérdés, a nemzetgazdaság fejlődésének alapja. Ezért nem fogadható el, hogy e kérdés kezelése bármely, széles horizontú tárca alárendeltségébe tartozzon, ellenben nyomatékosan javasoljuk, hogy az infokommunikációs ágazat minden állami feladata egy kézben összpontosuljon önálló tárcában vagy a miniszterelnöki hivatalban. A gyors cselekvések kényszere idején hitelesen nem indokolható, hogy a az ország versenyképességét meghatározó terület képviselői cégtáblafestéssel és újabb vezetők, kollégák betanításával foglalatoskodjanak, és az elindult folyamatok akár csak egy napos késedelmet szenvedjenek.
1.
Az országban átfogó szemlélet- és magatartásváltásra van szükség, amelyet mind a válság, mind a kapitalizmus természete, mind az információs társadalmi fejlődés és a globalizáció egyaránt megkövetel.
Az elmúlt években az egyenletes, de nem túl magas fokú állami informatikai beruházások ellenére még nem érzékelhető a közszféra hatékonyságának, a gazdaság versenyképességének növekedése; a fejlesztések hatása nem gyűrűzött tovább. Ennek egyik fő oka, hogy nem történt meg az informatika áttörése a teljes kormányzat, a politika és gazdaság szintjén. Hiányoznak vagy lassú fejlesztés alatt vannak azok az átfogó komplex információs rendszerek, amelyek az optimális döntések meghozatalát és a munka hatékonyságát, az ügyintézés gyorsítását biztosítanák. A nemzetközi multinacionális informatikai cégek hazai alkalmazzák a legújabb technológiát, azonban e hatékonyság növelő eszköz már nem jut el hazai kis- és középvállalatokhoz. Ez is az oka annak (és ezen kívül a vállalkozási készség, digitális kultúra hiánya, stb.), hogy e vállalkozások devizatermelő, fejlesztési és innovációs képessége, nemzetközi aktivitása alacsony, annak ellenére, hogy termelésükben külföldi technológiákat (is) használnak. Az innovációs hajlandóságot az elérhető támogatások szűkössége, esetenként elosztásának módja és áttekinthetetlensége is rontja.
Az ígéretek ellenére nehézkes a társadalom és a gazdaság fejlesztését szolgáló pályázatok közigazgatási kezelése, eljárásrendje, legyen annak hazai vagy uniós a forrása. Sokat kell várni a pályázatok kiírására, lassú a szerződéskötés, a kifizetés. Hatalmas bürokratikus teher nehezedik a pályázókra, azon kívül, hogy utófinanszírozású pályázatokkal küzdenek egy forráshiányos közegben, s különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a civil szervezetek.
A gazdasági válság új, modern válaszokat követel az ország gazdaságának fejlesztése, a társadalmi magatartás és a kultúraváltás tekintetében. Az elmúlt években (az IHM négy éves működése ellenére) Magyarország nem lépett át az információs társadalomba. A lakosság többsége digitális analfabéta, a vállalkozások egy része még csak alapszintű internet- és PC-felhasználó. A közigazgatásban alig működnek a hatékonyságot növelő nagyrendszerek, a közintézmények gazdálkodása, működtetése, ügymenete még nem informatikai eszközökön nyugszik. Az elektronikus kormányzat eredményei ígéretesek, de a versenyképességet erősítő növelő hatásuk a fejlesztések késői elindítása miatt még nem érzékelhető. Nem csodálható tehát, hogy alacsony az informatikai kultúra is. A sokat kárhoztatott globalizáció alig érintette meg a magyar vállalkozások többségét. Az ország fejlődéséhez szükséges valuta javát a nemzetközi vállalkozások termelik meg Magyarországon, illetve ők azok, akik a nemzetközi rendszerekhez kötődő beszállítói hálózatot tudnak szervezni, amiben a magyar tulajdonú közepes és kisebb cégek is munkához, fokozódó fontosságú szerephez jutnak. A hálózati gazdaságban a nemzetközi cégek hazai működési területének csökkenése a kisebb hazai cégeket erősebben érinti.
Magyarországnak nincsenek számottevő energiaforrásai és nyersanyagai. Tehát csak a tudás-intenzív területeken vannak esélyei, azoknak is elsősorban a következő területeken: gyógyszervegyészet, informatika, elektronika, egészségügy, turizmus, energetika, nanotechnológia, és az oktatás egy-egy területén. De ehhez megfelelő környezet kell: a jövőbe tekintő serkentő állami iránymutatás, ahol nem az alkufolyamatok, hanem a stratégiai és emberi szükségletek az irányadók.
Magyarország ma nem invesztálhat olimpiákba, utakba, immobiliába. Csak emberbe, export-képes termelésbe, (külföldi) fogyasztót csábító hazai szolgáltatásba, amelynek magas szintű, nemzetközi média-megjelenése is lehetséges. Az életminőséget javító, vizeivel gyógyító Magyarország turistát vonz, magasabb szolgáltatási színvonalra késztet, tisztább környezetet diktál, fejlesztőleg hat az innovációra, a felső- és felnőttoktatásra, az informatikára, az orvosképzésre, gyógyszeriparra. Nem lehet elfelejteni, hogy az Európai Unió elöregedése nyomán az Európai Bizottság az "jólétben való öregedés" biztosítását tűzte ki az informatikai cégek fejlesztői elé, ezt támogatja, erősíti, finanszírozza. Magyarországnak el kell-e ugrania ez elől a lehetőség elől?
2.
Az elmúlt években nem sikerült a döntéshozókat meggyőzni arról, hogy sem a gazdaság versenyképessége, sem a társadalom (benne kormányzat, közigazgatás, stb.) működtetési hatékonysága nem valósítható meg informatikai támogató rendszerek kifejlesztése és alkalmazása nélkül. Az informatika minden ipari ágazati fejlesztésben és a hatékony közigazgatás kialakításában versenynövelő tényező. Azt az esélyt már elszalasztottuk, amire még az 1990-es évek elején készültek a magyar informatikusok, hogy mi legyünk a "keleti Írország", Európa keleti informatikai és tudáscentruma. Azonban helyettünk más a szükséges fejlesztéseket elvégezni nem fogja.
A vészharangok megkondultak az ország felett és a magyar informatikusoknak is válaszolniuk kell arra, mit látnak a közeljövő olyan prioritásainak, amelyek az ország költségeinek csökkenését, a lakosság életminőségének megőrzését, az ország devizatermelő-képességének növelését és végül hosszú távú fejlődését biztosíthatják.
Az informatikai szakma javaslatai lehetnek:
" Az államigazgatás, a közigazgatás ügymenetének egyszerűsítése, áttekinthetőbbé és olcsóbbá tétele a szükséges informatikai rendszerek fejlesztésének felgyorsításával és mielőbbi bevezetésével. Ezek fegyelme, strukturáltsága révén jelentősen csökkenthetők a döntési szintek, meggyorsíthatóak a folyamatok, áttekintés biztosítható a javak felhasználása felett. Nem lehet elfogadni olyan apparátusi érveket, amely akarva-akaratlanul megnöveli a fejlesztési és alkalmazásba vitel idejét. Az infokommunikációs technológia alkalmazásával azokat a kormányzati tevékenységeket, amelyet a vállalkozói és a civil szféra hatékonyabban tud ellátni, ki kell helyezni.
" Megkezdődtek azok a fejlesztések, melyek a közszféra (kormányzati, önkormányzati, állami finanszírozású intézmények, stb.) forrás-felhasználását áttekinthetőbbé teszik. E rendszerek mielőbbi alkalmazása megalapozza, hogy a különféle szintű döntéshozók (pénzügyminisztertől a polgármesterig) egy gombnyomásra képesek legyenek átlátni gazdálkodásuk mutatóit, helyzetét. E fejlesztések felgyorsítása közérdek, a források rendelkezésre állnak, csak döntésre várnak. (Önkormányzatokra, a közösségek ügyében döntő helyi lakosokra minden településen szükség van. Hivatalokra viszont nem, ha a döntéshez elegendő válaszokat kaphat az informatikai rendszerektől a helyi döntéshozó.)
" Szükséges az egészségügy, munkaügy és nyugdíjfolyósítás irányítási, pénzügyi és gazdálkodási rendszereinek olyan irányú továbbfejlesztése, hogy az elősegítse az állampolgár hosszú-távú, öngondoskodást támogató, felelős döntéseit is.
" Az információtechnológiai eszközökkel és alkalmazásaikkal érintett területek versenyképessége, működésének és szolgáltatásainak hatékonysága növekszik, és ez horizontális hatásként minden olyan szektorban, ágazatban jelentkezik, ahol adekvát informatikai alkalmazásokat hasznosítanak. Alkalmazása nem energia- és anyagigényes, ugyanakkor környezetkímélő technológia, melyek alkalmazása csak szellemi erőforrásokat igényel, ezért olyan terület, mely hazánk világpiaci versenyképességét növeli.
" Szükséges a hazai fejlesztő-műhelyek és cégek nemzetközi piacokhoz való segítése. Ha az állami intézményrendszer képes megfelelni a gazdasági elvárásoknak, akkor e munka elvégzéséhez támogatást kell biztosítani a civil informatikai kezdeményezéseknek.
" Magyarországon 4 millió 50 év feletti honfitársunk él, és csak 14 százalékuk használ rendszeresen internetet. Nem mondhat le a magyar informatika, közigazgatás, média, egészségügyi távszolgáltató, felnőttképző-intézmény három és félmillió potenciális fogyasztóról és potenciális (táv)munkavállalóról. Szükséges, hogy e korcsoportokból legalább 1 millió fővel nőjön az IT-felhasználók köre. E területen fel kell használni a TÁMOP forrásait, és intenzív részvételre kell serkenteni az informatikai vállalkozásokat is.
" Meg kell erősíteni az informatika felhasználását a köz- és felsőoktatásban, a felnőtt és szakképzésben. Nem csak az informatikai eszközökről kell tanulni, hanem ezeket fel kell tudni használni a tanuláshoz, alkotáshoz, innovációhoz. Támogatni kell azokat a programokat, amelyek a hazai informatikai cégek ilyen irányú munkaerő-utánpótlását biztosítják.
" Fel kell gyorsítani a vállalkozások online, e-kereskedelmi jelenlétét, nem csak a hazai, hanem a nemzetközi piac számára is.
" Az Európai Unió iránymutatása szerint támogatni szükséges, hogy a magyar cégek mind több egészségügyi, életminőségi informatikai termékkel és szolgáltatásokkal jelenjenek meg.
" Erősíteni kell a települések, a helyi szolgáltatások, a helyi turizmus folyamatosan frissülő jelenlétét és interaktív jellegét a világhálón, mind több nyelven. Az önkormányzati és államigazgatási portáloknak nem ajánlásokra, hanem kötelezően előírt és ellenőrzött online szolgáltatásokra lenne szükségük.
" Szükséges megteremteni annak alapjait, hogy az ország minden települése elérhető legyen szélessávú interneten keresztül. A Nemzeti Digitális Közmű létrehozásának együtt kell járnia az internet-felhasználói létszám drasztikus növelésével különösen a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai bevonásával (50+, fogyatékos, kisebbségi). Szükséges az alapszintű internet-oktatás és mentorálás támogatása, a digitális szolidaritás, az e-befogadás megteremtése. A helyi információs társadalmi fejlesztéseket éppen a hátrányos társadalmi csoportok integrációjára kell felhasználni.
" A válság kezelésében, a gazdasági, társadalmi és egyéni versenyképesség erősítésében jelenleg kihasználatlan kitörési pont az immár másfél évtizedes hagyományokkal rendelkező és nemzetközileg is elismert hazai közösségi informatika módszeres továbbfejlesztése. Egy egészséges, alulról építkező társadalom kibontakozásaként, az élet minden területére - helyi gazdaság, vállalkozások, szociális helyzet, oktatás, közigazgatás, demokrácia - jelentős mértékű pozitív, feszültségoldó és fejlesztő hatást gyakorolna a helyi közösségek általános informatikai megerősítése, intenzívebb kiszolgálása.
" Elengedhetetlen a jogszabályok további deregulációja, a bürokrácia csökkentése, a meglévő informatikát, a társadalmi modernizációt érintő jogszabályok végrehajtása: például a KET, az elektronikus szolgáltatásokról szóló törvény, az információ-szabadság törvény, az e-befogadási országgyűlési határozatok.
A fenti felvetések igen szerteágazóak, de egyúttal igen szoros összefüggésben vannak egymással. E kérdéskörben is minden mindennel összefügg, célszerű, ha a teljes probléma-halmazt egyetlen kormányzati szervezet fogja össze, szemben az elmúlt évek gyakorlatával. Minthogy a felvetések jelentős része a kormányzati, közigazgatási munka hatékonyságának növelésére fogalmazott meg célokat, célszerű ezt a területet összefogó kormányzati szervezet (MEH EKK) hatáskörébe helyezni vagy önálló informatikai tárcában összefogni a teljes komplex problémakör megoldásának irányítását.
Gazdasági helyzetünk konszolidálásában, a válságból való kitörésben, a társadalmi kohézió megteremtésében kulcsszerepe van annak a potenciálnak, amely az informatika és hírközlés konvergenciájából; technológiái, piacai és szabályozása, a szektorok elkerülhetetlen integrációjából fakad. Az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása azonban csak akkor lehetséges, ha a terület egységes, és lehető legmagasabb szintű (esetleg: önálló) kormányzati irányítást kap.
Ezek a lehetőségek szinergikus lehetőségek, amelyek az alkotó területek egymás és mindinkább újabb és újabb területekre való ráhatásaként, kombinációjaként többletként jelentkeznek. Nem véletlen az informatika és hírközlés (információs és kommunikációs technológiák) meghatározó szerepe a fejlett országok GDP-jének és termelékenységének növekedésében, az EU i2010 programjában, és kiemelt helye az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjában és megjelenése az EU Bizottság szerkezetében is.
A fenti javaslatok nem újabb százmilliárdos kiadásokat jelentenek, hanem a meglévő hazai és uniós források ésszerű átrendezését (például TÁMOP). Az infokommunikáció területén tevékenykedő vállalkozások és a velük együttműködő oktatási, kutatási intézmények, a civil és szakmai szervezetek készek a fenti javaslatok részleteinek kidolgozására és a nagyobb léptékű megvalósítást előkészítő pilot rendszerek kipróbálására is, sőt az elvégzendő feladatok azonnali végrehajtására is. A magyar informatika és kommunikációs szektor bír olyan szellemi tőkével, teremtő képességgel és felkészültséggel, hogy eszközeivel részt vállaljon a gazdasági-társadalmi gondok gyors elhárításában.
2009. április
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése