Magyarországon a 18 éves és idősebb népesség körülbelül 50 százaléka 2008-ban digitálisan írástudatlan, azaz nem használ sem számítógépet, sem internetet. Az információs társadalomból kirekesztettek aránya évenként csupán kevesebb, mint 4 százalékponttal csökken. Kedvezőtlen tény, hogy a digitálisan írástudatlanok közel 50 százaléka 60 éves, vagy annál idősebb, valamint 68 százalékuk inaktív, s nagy hányaduk magányos. Jelenleg közel 4 millió 50 év feletti lakos él Magyarországon. E generáció 16 százaléka használt internetet, közöttük a rendszeres (legalább heti rendszerességgel) felhasználók aránya közel 60 százalékos. A tipikus 50 év fölötti hálózati polgár profilja nagyon hasonló a tipikus (átlagos) internetező profiljához: magasabb iskolai végzettségű; dolgozik, szellemileg aktív; többszemélyes háztartásban él; magasabb jövedelmű. Az időskori internetezést jellemzően e tényezők befolyásolják Magyarországon. Az internet-használó neme szignifikánsan nem befolyásoló tényezője az internet használatának.
Az idősek információs társadalma Magyarországon
| Internetezik | Rendszeresen internetezik | ||
| 50+ lakos | (%) | 16% | 14% |
| 50+ lakos | (Számuk) | 638.000 fo | 560.000 fo |
| 64+ lakos | (%) | 4,8% | 3,7% |
| 64+ lakos | (Számuk) | 94.000 fo | 72.000 fo |
Az 50 feletti korosztály tagjai átlagosan 53 évesen ismerkedek meg az internettel, de akad olyan is, aki 87 évesen kezdte elsajátítani az alapokat. Az idősebb korosztály leginkább böngészni, email-t olvasni, híreket olvasni, tényeket keresni/ellenőrizni szokott az internet-használat során.
Az internetet nem használó idősek körében az internettől való távolmaradás oka zömében kognitív jellegű (nem érdekli, nincs rá szüksége), nem pedig materiális természetű. Úgy látjuk, hogy Magyarország információs társadalmából az idősebb generáció szinte teljes mértékben ki van zárva, másrészt azonban igen jellemző hazánkra a másik végletbe tartozók, az információs társadalmat elutasító, a kihívásokra közömbösséggel reagálók magas aránya is.
A Magyarországon elő 50 évesnél idősebb generáció 84 százaléka egyáltalán nem használja az internetet, miközben a 18-29 év közöttiek körében még a múlt évben is kétszer annyi új internet-használó jelent meg, mint a 60 év felettiek között. A hazai munkavállalók több mint 40%-a, míg a lakosság többsége, közel 60%-a egyáltalán nem rendelkezik számítógép felhasználói ismeretekkel.
Az Unió arra helyezi a hangsúlyt, hogy az idősebb korosztály megtakarításai és (pl. munkaerőpiaci) aktivitása új lehetőségeket nyitnak a foglalkoztathatóság növelésére, az informatikai piac bővülésére, új szolgáltatások és eszközök megjelenésére, melyek következtében elősegíthető a versenyképesség és a GDP növekedése, csökkenthetők az egészségügyi kiadások és fenntarthatóvá válik az idősebb generációk életminősége. Az Uniónak egyértelmű az álláspontja: a társadalmi integrációt elősegítő politikák kifizetődők, hiszen azzal, hogy több embert vonnak be a munkaerőpiacra és fenntarthatóbbá teszik az állami finanszírozási rendszereket, elősegítik a társadalmi kohéziót és a gazdasági növekedést. Ezzel a szemlélettel szemben Közép-Kelet-Európában inkább szociális, esélyegyenlőségi kérdésként vetődik fel a befogadó információs társadalom ügye, eszközrendszere és csak másodlagosan össztársadalmi, gazdasági szempontok alapján.
Többen úgy értelmezik, hogy az e-Befogadás kérdése csupán a digitális írástudás megszerzése. Ennél több: befogadást jelent az információs társadalomba, tehát a most, nehezen érkezők ne csak internet-userek, hanem e csoportok számára készült szolgáltatások – az oktatástól a munkavállaláson át az egészségvédelemig – felhasználói és tartalomteremtői legyenek. A feladat valójában a befogadóké, mit tesznek azért, hogy a kirekesztettek is társulhassanak hozzájuk. Ahhoz, hogy magasabb szintre lépjen az ország, az alapokat kell elhelyeznünk, és ez valóban a digitális írástudás és az internet könnyű elérésének biztosítása. Azt látjuk, hogy az utóbbi néhány évben nem csupán a magyar társadalom átlagában nőtt az internet iránti nyitottság, de ez igaz az 50 feletti korosztályokra is. Elemzésünkből kiderül, hogy a magasabb jövedelmi szinten állók, a felsőfokú végzettségűek, a gazdaságilag aktív 50 felettiek viszonylag könnyen megnyerhetők az internet számára, és internetes aktivitásuk nem sokban különbözik a fiatalabb generációétól. A probléma inkább az, hogy életkorban előrehaladva, a nagyobb városoktól távolodva csökken a gazdagok, felsőfokú végzettségűek, gazdaságilag és társadalmilag aktívak száma. Ezért kell segíteni azokat, akik még nem, vagy nem eléggé célcsoportjai a piaci szereplőknek, akikhez nem kopog be a gyerek vagy unoka, akiknek barátai nem mutatják meg az első kattintások mikéntjét. Magyarországon az e-Befogadás szempontjából leginkább segítségre szoruló csoportok az 50 évesnél idősebbek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kisebb településen élők, a szegények. Ezek a csoportok tekinthetők leginkább kirekesztetteknek az információs társadalomból. A digitális írástudás elterjesztésekor ők vannak leginkább a sor végén, és az ő számuk a leghatalmasabb.
2009. április
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése